Hidasi-völgyi Csurgó - Hosszúhetény

Hidasi-völgyi Csurgó bemutatása

A Hidasi-völgy túrázók által kedvelt, erdővel benőtt festői patakvölgy a Kelet-Mecsekben. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területe.

Legegyedibb látványossága a Csurgó, ami egy kis vízesés, ahol egy másik kis patak hat méter magas vízesést képez egy mésztufagáton, illetve mohos sziklákon csurog le a Hidasi-völgy patakjába. A meszet szállító víz cseppkőszerű alakzatokat hozott létre.

A völgy kétoldalt viszonylag meredek falú, de a patak mellett gyalogút, illetve erdészeti út visz. A völgyben futó köves medrű patak hol párhuzamosan, hol átlósan szalad át a sok helyen lépcsősen kirajzolódó kőzetrétegeken. Máshol apró vízesések sorozatait képezve keresztben halad át rajtuk.

Megközelítés:
Hosszúhetény-Kisújbánya központjából induljunk a kék sáv jelzésén, kiérve a faluból, jobbra Észak felé tehetünk egy kis kitérőt a zöld háromszög jelzésen fel a hegyre a Cigányhegyi-kilátóhoz. A Cigány-hegyi kilátó 2007-ben épült, melyből a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A kilátó mellett asztal, padok, tűzrakóhely szolgálja a pihenést.

Túránkon végig a kék sáv jelzést kell követni. Egy kisebb szakaszon érintjük a Kisújbánya-Zobákpusztai műutat, majd elhagyva azt, ismételten az erdőn keresztül vezet minket a jelzés egy nagyobb kereszteződésig. Itt keresztezi a jelzésünket a zöld kereszt sávja.

Ezen a zöld kereszt jelzésen balra indulva egy kb. 2-3 km-es kitérőt tehetünk. Ez a jelzés vezet be Pusztabányára, ahonnan a kék háromszög, és a kék L jelzésen juthatunk el az Üveghutákhoz. A korábbi századok egyik legérdekesebb erdei tevékenységét az üvegfúvók művelték. A környező erdőkben 18. századi üvegfújó kemencéket tártak fel. Ezek közt van, amit működőképes állapotba hoztak és időnként használatba is vesznek kéküveg fújására. Története tájékoztató táblán olvasható.

A kereszteződésből tovább vezet minket a kék sáv a Hidasi-völgy irányába. Egy hosszabb séta után érkezünk el a Hidasi-forráshoz. A forrást, mely a patak mederfalából jelentkezik, 1957-ben Csokonay Sándor építette ki. A forrás a völgyről kapta a nevét, mely eredetileg Hidas-völgy volt.

A völgyben a kék sáv jelzésen a patak völgyet követve, a Csurgóhoz érünk, amely a völgy leglátványosabb természeti képződménye. A mésztufa képződmény kis vízesése kb. 5-6 méter magas. A fagyok beálltával a csordogáló víz lenyűgöző jégformákat produkál. Minden bizonnyal a Keleti-Mecsek legismertebb vízesését jelenti sokak számára ez a forrás. A Hidasi-völgy északi oldalában található "Y" alakú bevágódást kialakító mellékvölgyek végződésében található.

A forrás valójában nem itt ered hanem a sziklától északabbra. Nagyobb hozamok jelentkezésekor több helyről is tapasztalható a víz megjelenése. A patakhoz közeledően megkezdődik a mészanyag kiválása.. Ennek során a jelentkezéstől kb. 30 m-re már olyan mennyiségű mésztufa halmozódott fel, amely nagyrészt kitöltötte a völgy talpát. A mészanyag peremére jutva több ágra oszlik szét a víz, esőfüggönyt alkotva bukik le a 6 m magasságú mészkőfalról. A mészkőfal egyik zugában helyezték el a névtáblát, melyre folyamatosan rakódik a kiváló mész. A patakvíz állandó rombolása és a fagyhatások eredményeként néhány nagyobb mészkőtömb már kivált a falból, így lehetőség adódik arra, hogy üregek alakuljanak ki a további fejlődése során.

A Csúrgó után a Hidasi völgyet elhagyva, a kék sáv jelzésétől jobbra induló sárga kereszt jelzésen haladunk tovább. A Csobogó-forrás után elérjük a kék kereszt jelzést, és ott jobbra fordulva, sétálunk végig az új jelzésen a Cigányhegyi-kilátóig, ahol rátérünk a becsatlakozó kék sáv jelzésére, és ezen a jelzésen sétálunk be Kisújbányára.

A túra hossza: kb. 10 km-es körtúra.